1969-ben születtem Budapesten.1987-ben a Veres Pálné Gimnáziumban érettségiztem a fővárosban. Diplomámat 1993-ban szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem – összehasonlító irodalomtörténet szakokon. 1993-tól akadémiai TMB ösztöndíjasként dolgoztam ugyanott a Magyar Irodalomtörténeti Intézetben.
1996. szeptember 1-jétől tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2000. szeptember 1-jétől docensi beosztásban. Elsősorban a 18. századi és a reformkori magyarországi irodalomtörténetet valamint kortárs irodalmunkat tanítom, de motívumtörténeti, műelemző és filológiaelméleti kurzusokat is vezetek.
A XXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Kiemelt-díjat nyertem Gyárfás István Aeneis-fordításáról szóló dolgozatommal. Diákköri munkám elismeréseként és a diákköri konferencián elért eredményemért 1993-ban Pro Scientia éremmel tüntettek ki.
1997. december 5-én védtem meg disszertációmat (Révai Miklós és az irodalom- és tudományszervezés 1777–1791), és megszereztem az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot.
2000. szeptember 1-től 2003. szeptemberéig Bolyai János-ösztöndíjas voltam.
Tarnai Andor professzor irányításával, egyetemi éveim alatt kezdtem el Gyárfás István Aeneis-fordításának (az első magyar nyelvű teljes Aeneis-fordítás) kritikai szövegkiadását. A könyv 1995-ben jelent meg. Az egyetemi éveimtől több éven át dolgoztam Révai Miklós felvilágosodás kori tudósunk levelezésének kritikai kiadásával. Révai Miklós pályájáról Hős és áldozat címmel jelentettem meg tanulmánygyűjteményt 2007-ben. A 2000-es évek elején megpróbáltam lefektetni egy intézménytörténeti kutatás elvi alapjait, illetőleg számítógépes adatbázissal történő feldolgozásának módszertanát. Az OTKA által támogatott kutatással (2003–2006) készült az irodalmi intézménytörténeti adatbázis első verziója, amely jelenleg 358 személy több mint 4000 adatát tartalmazza. A kutatás célja, hogy irodalomszociológiai szempontból leírja azokat a folyamatokat, amelyek során az irodalomnak önálló intézményrendszere született, és elemezze azt, hogy ez a rendszer hogyan kapcsolódott a társadalom egyéb intézményeihez, rendszereihez.
Tarnai Andor professzor irányításával, egyetemi éveim alatt kezdtem el Gyárfás István Aeneis-fordításának (az első magyar nyelvű teljes Aeneis-fordítás) kritikai szövegkiadását. A könyv 1995-ben jelent meg. Az egyetemi éveimtől több éven át dolgoztam Révai Miklós felvilágosodás kori tudósunk levelezésének kritikai kiadásával. Révai Miklós pályájáról Hős és áldozat címmel jelentettem meg tanulmánygyűjteményt 2007-ben. A 2000-es évek elején megpróbáltam lefektetni egy intézménytörténeti kutatás elvi alapjait, illetőleg számítógépes adatbázissal történő feldolgozásának módszertanát. Az OTKA által támogatott kutatással (2003–2006) készült az irodalmi intézménytörténeti adatbázis első verziója, amely jelenleg 358 személy több mint 4000 adatát tartalmazza. A kutatás célja, hogy irodalomszociológiai szempontból leírja azokat a folyamatokat, amelyek során az irodalomnak önálló intézményrendszere született, és elemezze azt, hogy ez a rendszer hogyan kapcsolódott a társadalom egyéb intézményeihez, rendszereihez.
A felvilágosodás korához, illetve a reformkorhoz kapcsolódó kutatási területeim a 18. századi irodalom társadalomtörténeti vizsgálatán túl a nyelvkérdés és a 18-19. századi irodalmi viták vizsgálata, valamint a vizuális és verbális kifejezési formák, diskurzusok érintkezésének, összekapcsolódásának elemzése.
Több évtizede foglalkozom kortárs irodalmunkkal is, különösképpen napjaink, alakuló irodalmának prózapoétikai folyamataival. Kiemelten fontosnak tartom e téma szempontjából Ottlik Géza irodalmi életművét. erről tanulmánykötetet jelentettem meg 2015-ben.
1993- 2009 között az Universitas Könyvkiadónál dolgoztam, és 2005-től 2010-ig irányítottam szakmai téren a Ráció Könyvkiadó munkáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán indult Könyvkiadói szakember képzésben aktív, tanári szerepem volt 2005–2011 között.
1992 és 1994 között a METSZE(T)T című egyetemi folyóirat 
főszerkesztője voltam, s lehetőségeim szerint azóta is igyekszem részt venni az irodalmi közéletben. 1998 őszén alapító tagja voltam a Fiatal Írók Szövetségének, 1999–2001 között szerkesztettem a FISZ könyvsorozatát, amelyben ez idő alatt 6 kötet látott napvilágot. Tagja vagyok a Magyar Írószövetségnek.
2004 nyarától 2007 végéig a Szépirodalmi Figyelő című folyóiratnál szerkesztettem az Íróportré rovatot, 2007-ben a lap főszerkesztője voltam.
főszerkesztője voltam, s lehetőségeim szerint azóta is igyekszem részt venni az irodalmi közéletben. 1998 őszén alapító tagja voltam a Fiatal Írók Szövetségének, 1999–2001 között szerkesztettem a FISZ könyvsorozatát, amelyben ez idő alatt 6 kötet látott napvilágot. Tagja vagyok a Magyar Írószövetségnek.2004 nyarától 2007 végéig a Szépirodalmi Figyelő című folyóiratnál szerkesztettem az Íróportré rovatot, 2007-ben a lap főszerkesztője voltam.
2010. márciusától a Kortárs folyóirat Tanulmány rovatát vezetem, 2015 januárjától a lap főszerkesztője vagyok. Legfőbb törekvésem, hogy a lapban a magyar irodalom sokszínűségét, a kreatív, produktív irányainak különböző útjait, az alkotásmódon lehető legnagyobb skáláját bemutassam.
Irodalmi folyóiratokban publikálok kritikákat, tanulmányokat, eddig két haiku kötetem jelent meg.
Irodalmi folyóiratokban publikálok kritikákat, tanulmányokat, eddig két haiku kötetem jelent meg.
2018. augusztus 20-án a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítettek.
2020. március 15-én József Attila-díjjal jutalmazták munkámat.